Szirákhoz kötődő híres emberek

 

• Madách Imre (1823‐1864) több szálon is kötődik Szirákhoz és környékéhez. Legjobb barátja, Szontagh Pál véleményére Madách sokat adott, műveit megmutatta neki, a címadást is meg‐megbeszélte vele. Madách Szontagh Pállal együtt lett tagja 1847‐ben a gr. Teleki László által alapított Ellenzék Körnek. Madách feleségét, a református Fráter Erzsébetet is Szirákon keresztelték. Végül, néhány évig szerelem fűzte a vanyarci Veres Pálnéhoz, úgyhogy változatos szálak kötötték Szirákhoz és környékéhez, és természetesen a sziráki kastélyban is vendégeskedett. Madách fő művének, Az ember tragédiájának éppen Szirákon, a kastélyban tett egyik látogatása alkalmával adta a címét. A történet maga elég hétköznapi: Madách fő műve már készen állt, de még nem talált neki címet. Ez időtájt vendégeskedett az író a sziráki kastélyban, talán 1861‐ben, és csónakázni ment. A csónakázás végén azonban, az anekdota szerint, mert asztalhoz hívták, túlságosan sietett kiszállni, a csónak megbillent, az író vízbe esett, és összesározta világos öltönyét. És azt mondta: „Íme kisasszonyok, az ember tragédiája!” És rögtön tudta, hogy megtalálta a színmű tökéletes címét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

• Szontagh Pál családjával nemcsak Horpácson, hanem Szirákon is volt birtoka, a Szontagh majort valamennyien ismerjük, ismertük. a főrendiház tagja, képviselőházi alelnök, belső titkos tanácsos, a reformkori Nógrád vármegyei nemesi ellenzék egyik vezetője.Jogi tanulmányait után jurátus lett, majd Nógrád vármegyében működött mint jegyző és szolgabíró.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

• Teleki ‐ Degenfeld család  A török hódoltság idején Szirák elnéptelenedett, a területet 1683‐ban Sobieski János hadjárata szabadította fel. 1692‐ben Roth János tulajdonába került, és ő a Felvidékről 27 szlovák családot telepített be. Roth Tamás leánya, Johanna 1761‐ben feleségül ment Teleki Józsefhez, így lettek a birtok tulajdonosai a Telekiek.

 

• II.Teleki József gróf (Ugocsai főispán, koronaőr) korának egyik legműveltebb főura volt. Megismerte a felvilágosodás eszméit, személyesen találkozott Voltaire‐rel és Rousseau‐val. A Sziráki kastély díszteremében lévő faliképekre is II. Teleki József gróf adott megbízást. A képeket egy ismeretlen Sziráki festő festette egy XVII. századi német mester, Johann Wilhelm Baum metszetsorozata alapján. A Teleki‐Degenfeld kastély története szempontjából még meghatározó személyiség volt a Szirákon született IV. Teleki József gróf (Erdély főkormányzója, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke), aki 25 ezer kötetes könyvtárat adományozott az Magyar Tudományos Akadémia részére.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

• IV. Teleki László gróf (Forradalmi kormány párizsi követe, politikus, író) az 1843‐1844. évi országgyűlésen a főrendi ellenzék egyik vezéralakja volt. Az 1884‐as országgyűlésen Pest vármegye függetlenségi szellemű képviselője, 1848 szeptemberétől a forradalmi kormány párizsi követe, akit öngyilkossága után Szirákon a Teleki családi kriptában temettek el. Teleki Auguszta grófnő és Degenfeld‐Schonburg Ottó gróf házasság révén a Degenfeld grófok birtokába került a kastély 1944‐ig. Degenfeld‐Schonburg Lajos gróf (Nógrád megye főispánja) 1872‐ben a Sziráki kerület beválasztása útján bekerült a parlamentbe, ahol a balközép párthoz tartozott, 1875‐ben dárdai kerület képviselőjévé lett,1866 és 1887 között szabadelvű programmal a debreceni II. kerület választotta meg képviselőjének, majd Nógrád megye főispánjává nevezték ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

​

• Róth Johanna a templom építtetője Nógrád megyében a kis fekvésű Szirákon született 1741. január 1‐én. Édesatyja, Róth Tamás, puritán magyar nemes, aki tanulmányait a jénai egyetemen fejezete be (1728). Gazdagságáról és műízlésről tanúskodott az új otthon, az angolkerttel övezett szép sziráki kastély, melynek ő volt az építtetője. Édesanyja Watthay Borbála, a vallásos lelkű, nemesasszonyok példaképe. Leghívebben jellemezte őt saját leánya sírkövére 1784‐ben vésett emlékverssel. Jó magyar asszony volt s más népektől nem kért kölcsön czifra vétket ős jó erkölcsinkért. Az egyetlen, gazdag, szép és művelt leány sűrűn osztogatott kosarat a hozzá lelkileg nem méltó Ifjaknak. Az apát már azzal is bosszantották barátai, hogy leánya grófot vár. Ily nagyravágyás azonban távol volt úgy a szülőktől, mint leányuk lelkétől. Időközben mégis a Ráday grófok családjában Pécelen finom női kezek fonták azt a rózsaláncot, mellyel Roth Johannát Teleki József grófhoz kötözték. A menyasszony szülei aggodalommal fogadták a grófi kérőt. De Johanna szerelmével meggyőzte szüleit, feltétlenül bízott az ifjú Telekinek fennkölt nemes lelkében. Róth Johanna választása hozzá méltó férfiúra esett. Szirák evangélikus templom építése ‐ Róth Johanna fontos szerepe A ma látható templom helyén 1219‐ben a Jeruzsálemi Szent János lovagrend rendháza volt, amely a tatárjárás idején elpusztult.

  A mostani templom építését 1782‐ben kezdték el Ócsai Balogh Péter‐ egyetemes felügyelő, kisbágyoni birtokos támogatásával. Ebben az évben Roth Tamásné Watthay Borbála ünnepélyesen letette a templom alapkövét. Valójában gróf Teleki Józsefné Róth Johanna áldozatkészsége segítette a templom felépítését. Felismerte az iskolák jelentőségét az egyház életében. Alapítványt hozott létre, mellyel az evangélikus egyházat, a protestantizmust akarta megerősíteni. Tudós férfiakat kívánt nevelni, akik az egyház jogait megoltalmazzák. Alapítványa volt első amely támogatta a korabeli közép‐ és főiskolákat. A sziráki evangélikus templomot 1788‐ban adták át. A településen a róla elnevezett utcában emléktáblát emeltek, amely neki állít emléket.

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

• Thúróczy család a Thúróczy Testvérek Manufaktúrája a Szirákon, a Teleki-Degenfeld család uradalmi központjában és egyben járásközpontban működött az 1800-as évek közepétől. A csempegyártás a II. világháborúig folyamatosan folyt, de a háború és az utána következő szocializmus végett vetett a kályhagyártásnak. A dinasztia utolsó kályhásmestere, Thúróczy Jenő 1970-ig még épített cserépkályhákat. Halálával egy több, mint 100 évig tartó, magas színvonalú alkotóműhely története záródott le. Kiemelkedő munkásságuk a Felvidéktől Erdélyig főúri kastélyokban és polgári kúriákban, parókiákban képviselte a Thúróczy Testvérek műhelyének jó hírét. A Szirákon élő Thúróczy fazekas család egyik tagja Thúróczy Sámuel az 1860-as években már bejegyzett cserépkályha-gyártóként szerepelt. Fiai: Thúróczy Jenő és Mihály folytatták a családi hagyományokon alapuló fazekas, és cserépkályha-gyártó tevékenységet, ami komoly elismertséget szerzett számukra. A több generáción keresztül munkálkodó családban Thuróczy Mihály volt az, aki a Millenniumi Világkiállítás Iparcsarnokában helyet kapó Agyag és Üvegipari csoportban bemutatva munkásságukat az Ipari és Kereskedelmi minisztertől Elismerő Oklevelet vehetett át. A kályhaépítő család sikerét megalapozta, hogy a kor szokásainak megfelelően a nyugat és közép európai mintakönyvekből dolgoztak. Cserépkályháik formái és a csempéik mintázata a korszak nagy csempegyártói által is alkalmazott stílusban és formavilágban készültek, sok esetben a mintakönyveknek köszönhetően teljes azonosságot mutatva a nagy gyárak (a pécsi Zsolnay és a Tata-Tóvárosi Hardtmuth gyár) termékeivel. A megrendelőik között szerepelt a Teleki és Degenfeld család is, akik a sziráki, nyírbaktai, és más kastélyaikba készítettek velük cserépkályhát. A gyártás mellett az elkészült kályhák felépítése és karbantartása is része volt munkásságuknak. Emellett épületkerámia-elemeket és kerámia virágtartókat, korongozott és préselt technikával elkészített edényeket is gyártottak. Az épületek falazatába beépített kerámia oszlopfők és lábazati elemek mellett kerek, életszerűen kidolgozott növényi és figurális motívumok, domborművek is készültek a műhelyükben. A kerek plasztikákat a sima csempés kályháikhoz alkalmazták a kor divatjának megfelelően. De a házak oromfalazatába is előszeretettel építették be díszítő motívumként. Csempekínálatuk széles választékából dokumentált elemeket a Néprajzi Múzeum őrzi.

​

       (forrás: http://tuzvilag-magazin.hu/2016/09/05/a-sziraki-napfeny-ize/)

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​